Diszkrimináció, érzékenység, mélység VLF detektoroknál

2013-04-10

A cikket írta: Dave Johnson, vezető tervező - FTP & Fisher

Némelyik fémdetektor "érzékenyebb" mint a többi. Az pedig, hogy "milyen mélységig" tud egy bizonyos fémdetektor észlelni egy adott fémtárgyat, sok változótól függ.

“Levegő érzékenységi teszt” 

A maximális reprodukálható levegőben végrehajtott észlelést jelenti egy kis fém alapú tesztdarabbal (általában egy amerikai ötcentes), azon a tekercsen ami standard jár a bizonyos modellhez, egy olyan helyen, ahol nincs elektromos interferencia, a gépet úgy beállítva, hogy épphogy kiszűrje a háttérzajokat. Ha van a gépen talaj egyensúlyozás, be kell állítani ferritre. Egy megfelelően elvégzett "levegő teszt" jelzést adhat a gép azon potenciájáról, hogy milyen "mélyre tud menni" elásott érméknél. A talajban lévő mágneses vas ásványok interferenciája miatt a tényleges észlelési mélység jóval kevesebb lesz, mint amit a "levegő teszttel" elérünk. (Megjegyzés: elásott objektumok keresésénél ha lehet használj minden-fém talaj kiegyensúlyozott módot, mivel így sokkal kevésbé zavarnak be a vas ásványok.) 

“Érzékenység beállítás”  

Egy “érzékenység”-ként felcímkézett vezérlő. Valójában vagy az erősítőt, vagy a küszöbértéket, vagy a kettő kombinációját vezérli, géptől függően. Ha mindkettő van, a magasabb beállítások a küszöbértéket módosítják, az alacsonyabb beállítások pedig az erősítőt.

“[Audio] küszöbérték vezérlés”

A jel erősségét határozza meg a hallásküszöbhöz viszonyítva. A negatív küszöbérték egy bizonyos beállított mennyiségű jelzést fed el, hogy csak az annál erősebb jelzések legyenek hallhatók. A negatív küszöbérték beállítás szolgál a belső "áramköri zaj" és az elektromos interferencia kiszűrésére. Azoknál a gépeknél, ahol nincs küszöbérték vezérlés, belső küszöbbel rendelkeznek, ami által csendben üzemelhetnek. Másik eset, ha van rajt "érzékenység"-ként állítási lehetőség, ami valójában a küszöbértéket vezérli. ......Némelyik típusnál van pozitív küszöbérték beállításra is lehetőség. A legtöbb esetben a pozitív tartomány szabályozza a minimálisan észlelhető jelzés hangosságát, egy különálló belső küszöbbel, ami meghatározza hogy mit lehet és mit nem lehet majd észlelni.

“Erősítő vezérlés” 

A jeleket felerősíti, avagy legyengíti. A magas erősítő beállítás a jelzéseket erősebbé teszi, ezért azok a jelek, amik amúgy gyengébbek eredetileg, átléphetik az audio küszöböt, ezáltal hallhatóvá válnak. Ha az erősítő beállítás túl magas, az elektromos interferencia, vagy a belső áramköri zaj folyamatos audio zavarokat okozhat. .....Alacsony erősítő beállítással a jelek legyengülnek, így a relatív gyenge nem kívánt jelzések (elektromos interferencia, mélyen fekvő vastörmelék, alufólia darabkák, stb.) lenémíthatók, 

A diszkrimináció hatásai  

“Diszkrimináció” a különféle fémtárgyak megkülönböztetése az észleléshez használt jelektől eltérő jelek csoportjával történik. Mivel a megkülönböztetés átfogó lényege az, hogy kiszűrjük a válaszadást egy bizonyos osztályzatú fémtárgyból, kezdve a talajban található fémes vassal, mágneses vassal, a nem-vasalapú fémjelzések egyre inkább vasalapúnak tűnnek, ami növeli a lehetőségét annak, hogy a diszkrimináló áramkör kiszűrje azokat. Néhány gép továbbít adatokat a vas ásványosodás mértékéről, így kis tapasztalattal meg lehet becsülni a hatásos észlelés és megkülönböztetés mélységét az adott helyen.

A vezérlők közti kölcsönhatás 

Sokféle diszkriminátor létezik, és mindnek van valamilyen hatása a "levegő teszt érzékenységre". A leggyakoribb minta (ami majdhogynem univerzális a régi teljesen analóg készülékeknél), hogy a "levegő teszt érzékenység" fokozatosan csökken, ahogy a diszkrimináció növekszik. A legfrissebb terveink többségénél a diszkrimináció teljesen szoftveres, ahol a vezérlő beállítások ténylegesen adatok, amik nem szükségszerűen ugyanúgy kezelik a jeleket mint ahogy az áramkör alkatrészei szokták. A T2-es és F75-ös esetében ezek a különbségek össze is zavartak néhány felhasználót. Általánosságban, ha a T2, vagy a F75 túl zajosnak tűnik, a megoldás, hogy a megkülönböztetés szintjét a vas tartományba kell állítani; és ha az nem segít, csökkenteni kell az érzékenység beállításokat is. Az F70, F5, Omega és Gamma esetében, amik a legújabb tervek alapján készültek, a vezérlő beállítások és a jelek közti kölcsönhatás még bonyolultabb, de itt jól tettük, hogy elrejtettük a részleteket, így a jobban támaszkodhat a felhasználó a tapasztalataira és a következtetéseire.

Elektromos interferencia a legtöbb (valószínűleg minden) készüléknél.

Az elektromos interferencia megszüntetésének legjobb módja, ha a diszkrimináció szintet a vas kiszűrés felső tartományára állítjuk, majd csökkentjük a küszöbérték beállítást (amit esetenként "érzékenység"-nek jelölnek). Még ha a készülék ciripel is a levegőben miközben mozgásban van a talaj feletti keresés során, egy idő után általában lecsendesül, leszámítva az időnkénti reccsenéseket, amik viszont nem összetéveszthetők céltárgyakkal. (A Frekvenciaváltós gépekre ebben a cikkben most nem térnék ki.)

Milyen mélységet kell hogy kapjak?

Nincs jó válasz erre a kérdésre. Néhány helyen majdnem olyan jó földalatti mélységet kapsz, mint a levegő teszten. Van pár olyan hely is, ahol olyan sok vas-, vagy só ásványosodás van, hogy azokon a helyeken a legtöbb detektor használhatatlan. A legtöbb talajnál a legjobb diszkriminátorok általában 23-25 cm, vagy kicsit nagyobb mélységig észlelnek, és általában 20-23 cm, vagy kicsit nagyobb mélységig adnak megbízható megkülönböztetést. Mindemellett előfordulhat, hogy egy céltárgyat nem észlelnek, vagy félreazonosítanak, a fémes, vagy mágneses tárgyak közelsége, az ásással feltúrt talaj, a céltárgy sajátosságai, vagy a nem optimális felhasználói technikák miatt, az adott helyzetben. Azokon a helyeken, ahol a diszkriminátor úgy tűnik nem ad elég mélységet a céljaidnak megfelelően és ha gépeden van olyan keress mindig "minden-fém" módban, talaj kiegyensúlyozással.