Termékeink

Fémkereső technológiák aranykutatáshoz

2013-04-10

Ez a leírás a modern és neves fémdetektorokról szól, amiket aranykeresés céljából terveztek és árulnak. 

Az aranykeresésnél két alapvető fémkereső technológiát tartunk számon a közhasználatban: egyfrekvenciás VLF indukciós mérleg ("VLF") és impulzus indukció ("PI").

A VLF előnyei

Általánosságban a következő állítások vonatkoztathatók a VLF aranykeresőire, a PI gépekhez viszonyítva:

1. Megtalálja az apróbb rögöket.  Általában minél magasabb a működési frekvencia, annál kisebb méretű aranyakat is megtalál.

2. Alacsonyabb költség

3. Kisebb súly, ergonomikusabb

4. Könnyebben használható

5. Hosszabb akkumulátor élettartam

6. Könnyen próbálgatható városi környezetben (nem zavarja be annyira az elektromos interferencia)

7. Nincs "holtjátéka" céltárgy válaszadásnál, ami bizonyos méretbeli tartományban lévő rögöknél érzékenységveszteséget okozhatna

A legtöbb VLF modellben van valamilyen formában vas megkülönböztetés, amivel kiszűrhetők a vas hulladékok és a mágneses kövek.  Némelyikhez jár többcélú diszkriminátor, ami használhatóvá teszi ereklye vadászathoz és érmevadászathoz. 

Megjegyzés: elektronikai értelemben a "VLF" kifejezés a 30 kHz alatti frekvenciákra vonatkozik.  A fémdetektor iparban azonban mi a felsőbb frekvenciákra is használjuk a "VLF" kifejezést, mivel maga a technológia ugyanaz, mintha 30 kHz alatt használnánk.

PI előnyök

1. Magas koncentrációjú magnetitben is képes működni anélkül, hogy túltöltené (szaturálná) az áramkört

2. Nagymértékben csökkentett válaszadás a mágneses kőzetekre és az úgynevezett "vörös homokra"

3. A legtöbb PI nagyobb mélységet produkál nagyobb rögöknél, különösen erősen ásványosodott környezetben

A PI-nek és a VLF-nek egyaránt van helye az aranykeresés területén

A VLF és a PI rengeteg különbséggel bír.  Elég sok aranykereső használója mindkét gépnek a körülmények függvényében. Esetenként a felhasználó átkutatja a területet egy impulzus indukciós géppel, hogy kitapasztalja mit észlel, majd átvált ugyanazon a helyen VLF-re, hogy összehasonlítsa az észlelési eredményeket, avagy hogy a PI mit nem vett észre.  (Ez történhet fordított sorrendben is.)

Ha az ereklyevadászat és az érmevadászat is érdekel az aranykeresés mellett, a legjobb ha beszerzel egy többcélú VLF-et, amit úgy terveztek, hogy aranykeresésnél is szép teljesítményt nyújtson.

Ha tényleg komolyan veszed az aranykeresést és nem okoz gondot egy PI gép kifizetése, dönthetsz úgy, hogy VLF helyett PI-t veszel.  Ha biztosra akarsz menni, és az is belefér, akkor pedig PI és VLF együtt.  Ha van (vagy szerzel) PI-t, a legjobb VLF kiegészítő hozzá az, aminek a frekvenciája nagyobb mint 40 kHz, hogy a legjobb válaszadást kapd azokhoz a kis dolgokhoz, amit a PI nem észlel. 

Aranykeresésnél használt detektor tekercsek

A koncentrikusakat használják VLF-nél, de PI gépeken nem.  Jól működnek a legkisebb rögöknél és kevésbé zavaró a válaszadás mintájuk.   

Egyhurkosakat csak PI gépeken használják.  A DD-nél jobban fogják a kis rögöket és könnyen legyártható különböző méretben és alakban.

A DD-k általában csendesebbek zajos talajviszonyoknál mint a koncentrikusak (VLF), vagy az egyhurkosak (PI). A kevesebb talajból vett zajnak hála, könnyebb meghallani az aranyrögök jelzéseit.  A keresőminta általában hosszabb (szélesebb pásztázás) és vékonyabb (tisztább válaszadás).  A DD előnyei főleg a közepes és nagyméretű detektor tekercseknél mutatkoznak meg.  Kisméretű detektor tekercseknél nincs sok különbség koncentrikus és DD között.

A nagy detektor tekercsek nagy talajlefedettséget biztosítanak és valamivel mélyebbre hatnak nagyobb rögök esetén.  Azonban általában több talaj-zajt is vesznek fel, ezért az elméleti mélységelőny értelmét vesztheti.  Nem valami érzékenyek kisebb rögökre, ami persze azt jelenti, hogy a legtöbb rögre.  (Ha a legtöbb rög nagy lenne, az arany 15 centet kóstálna fontonként, és ezzel meg is hagyhatnánk a kemény ásási melókat az óriás bányacégeknek.)  A PI használók általában a nagyobb detektor tekercset kedvelik.

A kis detektor tekercsek csendesebbek az amúgy zajos talajviszonyoknál, ezért majdnem (vagy annyira) mélyrehatónak tekinthetők, mint egy közepes méretű tekercs..  A kisebb detektor tekercsek érzékenyebbek kisebb rögökre, és könnyebb velük behatárolni a céltárgyak pontos helyzetét.  Sziklás, vagy bokros területeken egy kisméretű detektor tekercs olyan helyekre is eljut, ahol a nagyobbak csődöt mondanának.  A VLF felhasználók általában a kis-, vagy közepes méretű detektor tekercseket kedvelik.

Az elliptikus detektor tekercs általában szélesebb területet fed le és tisztább választ ad, mint egy kerek tekercs.

A kerek DD detektor tekercs általában mélyebbre hat, mint egy elliptikus egy ásványosodott talajon, de válaszadásuk nem olyan tiszta, és hajlamosabbak is kihagyni a kisebb rögöket. 

A kerek koncentrikusak, míg népszerűek érmevadászathoz, nem valami gyakran használtak aranykereséshez, kivéve ha a detektorhoz alapból kerek koncentrikus járt standardként, és a felhasználónak nincs kéznél megfelelőbb kiegészítő tekercs.

Talaj egyensúly VLF-nél: kézi, "rögzítés" és "nyomon követés"

A kézi talaj mérlegelés előnye, hogy a felhasználó irányítása alatt lehet mindvégig. Hátránya, hogy a pontos kézi talaj egyensúly belövéséhez bizony kell némi tapasztalat és ügyesség. Talán ezt a legnehezebb megtanulni detektor használatnál. 

A "nyomon követés" bizonyos értelemben megpróbálja automatizálni azt, amit egy képzett felhasználó tenne alapból.  Erre azonban egyelőre nem képes teljesen. Egy jó nyomon követő rendszer gyorsan leköveti a talaj jellemzőinek változását, miközben viszonylag ellenáll annak, hogy kibillentse az egyensúlyból a mágneses kőzet, vagy valami fém. Nyomon követő rendszerből jelenleg van a piacon bőven primitívtől kezdve az egész bonyolultig. Még a bonyolultabbakat is ki tudja billenteni viszont a mágneses kőzet, vagy fém, ha felette tartod a fejet, hogy "ellenőrizd a céltárgyat".  A válaszadás minden pásztázó mozdulattal megváltozik, és a céltárgy eltűnhet teljesen, ami után lehetetlen megmondani, mi is van ott. A "nyomon követés" legnagyobb előnye, hogy leveszi a talaj egyensúlyozás feladatának terhét a felhasználóról.  Az csak pusztán marketing fogás, hogy a nyomon követés folyamatosan egyensúlyozva van a mátrixhoz és ezért még a kézi egyensúlyozásnál is profibb. Mindez "félrevezető".

A "rögzítő" rendszerek folyamatosan gyűjtik be a talajról az adatokat egy gépbe, de nem csinálnak semmit azokkal, amíg meg nem nyomod a gombot, vagy meg nem húzod a ravaszt.  A talaj adatai ezután átfutnak a szoftver azon részéhez, amik a talaj egyensúlyozást végzik.  Ez a megközelítés megszűnteti a nyomon követés eltájolódását mágneses ásványok felett. Változékonyabb talajviszonyoknál ezzel azért meg lehet unni egy idő után a folyamatos gombnyomkodást vagy ravasz húzkodást, de legalább egybefüggő válaszadást kapsz, mert kiszűrtél minden olyan kérdést, hogy vajon a nyomon követő rendszer mit gondol, mi van odalenn, és hogy milyen gyorsan váltogatja önmagát ha bezavarodik valamitől.  

Végső soron legyen az kézi, nyomon követős, vagy rögzítős -- egyikre se mondhatja senki, hogy ez "rossz", az meg "jó". Teljes mértékben személyes preferencia kérdése az egész, úgy mint autóknál az automata, vagy kézi váltó téma.  Az utóbbi jó néhány évben az FTP-Fisher mérnökei mind a rögzítős rendszerek mellett tették le a voksukat, és jó néhánynál akad kézi talaj mérlegelős lehetőség is.  Ez a preferencia a vezető tervező korábbi tervezői és terepen szerzett tapasztalatainak eredménye, és a ma kapható legmagasabb fejlettségi szintet képviseli.

A talaj egyensúly a PI-nél más elveken alapul mint a VLF-eknél.  A modern aranykereső PI-k két különböző késleltetéssel egyensúlyozzák ki a jelzéseket, hogy a veszteséges mágneses ásványokból kizárják a válaszadást.  A mérlegelés végbemehet belsőleg, beállítható kézileg, vagy "nyomon követéssel".  Ez a séma nem tökéletes és érzékenység veszteséggel jár a fém jelzésekre, de mindenesetre előnyös olyan talajviszonyoknál, amik jelentős, különböző összetételű vas ásvány koncentrációval bírnak. 

A VLF-egységek küszöbérték vezérlése

A legtöbb VLF aranykeresés minden-fém módban zajlik, amit persze hívnak sokszor "egyszeri szűrésűnek", "első deriváltnak", "autotune-nak", márkanevektől eltérően.  Ebben a módban, a fém céltárgy egy jellegzetes "zümmögő" hangot ad ki. Majdnem minden VLF aranykeresőn van küszöbérték vezérlő, amivel állítható a zéró-jelzés háttér búgásának hangossága.  Ez általában elég magasra van állítva ahhoz, hogy a normális háttérzajtól ne vesszen el az érvényes jelzés (ha van éppen) hallhatósága.  Ha sok a talaj-zaj amit nem lehet kiküszöbölni talaj mérlegeléssel, néhány felhasználó van hogy beállítja a küszöbértéket negatív tartományba, így a gép csendesen fut, míg egy elég erős jelzéssel nem találkozik.  Ez általánosságban mondva nem ajánlott, mert így sok értékes jelzés veszik el az érzékenység veszteség miatt, és a talaj zajának fülelése nélkül azt se lehet megállapítani, hogy a talaj egyensúly rendben van -e. Az erősítő lejjebb állítása (amit akár "érzékenység"-nek is hívhatunk), általában jobb módszer, mint küszöbérték alá menni.

A VLF egységek diszkriminációja

A legtöbb VLF aranykeresőben van valamilyen szintű diszkrimináció, ami képes azonosítani a vasat, vagy a mágneses kőzeteket.  A megkülönböztetésről általában egy külön vas tónus gondoskodik, ellenben az ereklyevadász, vagy érmevadász gépeknél, ahol ilyenkor elnémulás van.  A megkülönböztetés mindig valamilyen szintű érzékenységveszteséggel jár, tehát normál esetben nem keresésre való a megkülönböztető mód, hanem hogy ellenőrizhetővé váljon a céltárgy, amit minden-fém módban felfedeztünk. 

Némelyik VLF gép, amit általános célú fémkeresésre terveztek, használható aranykeresésre,  de ezen gépek megkülönböztető rendszerét elsősorban ereklyevadászatra és érmevadászatra tervezték.  Hogy mennyire lehet velük aranyat találni, az típusonként eltérő.

A PI gépek küszöbérték vezérlése és diszkriminációja

A PI különféle modelljei annyira eltérőek egymástól, hogy nehéz lenne általánosítani, hogyan használjuk a küszöböt, vagy miféle diszkriminációval bírnak.  Megállapítható viszont, hogy egyik nagyobb gyártó PI gépei se képesek olyan mértékű megkülönböztetésre mint sok VLF-es, egész egyszerűen mert a PI alapból nem különbözteti meg a vasalapú és a nem-vasalapú fémeket.  Azt is elmondhatjuk, hogy mágneses talajon a talaj mérlegeléses módszer teszi a PI-t olyan hatékonnyá. Ez csökkenti a fémes vasra adott válaszadást és a nem-vasalapú fémtárgyak válaszadását is egy bizonyos mérettartományban. A PI szegényes diszkriminációs karakterisztikái az elsődleges ok, amiért az általános célú fémdetektorok nem használják ezt a működési elvet.

Mi várható a jövőben?

Az utóbbi néhány évben a fémdetektor ipar nagy előrelépéseket élt meg a PI technológia alapjaiban, ugyanúgy mint az egy frekvenciás VLF-nél és a multi frekvenciás VLF észlelési technológiánál. Abban is volt számos nagyobb fejlődés, hogy kezeli a jelzéseket a szoftver, és ezen infók mi módon érik el a felhasználót. A haladás nem állt le. A jövőben kétségtelenül lesznek olyan modellek, amik túlszárnyalják a mai technológia bizonyos korlátait.  

KARÁCSONYI AKCIÓK

Figyelem!

Kérjük, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak és törvényeknek megfelelően járjon el, ha fémkeresőt használ, és az alábbiakat mindig tartsa szemelőtt:

  • Mindig legyen tisztában a keresőzésre vonatkozó törvényekkel!
  • Tartsa tiszteletben a magánterületre vonatkozó szabályokat, és kérje a tulajdonos engedélyét a keresőzéshez!
  • Mindig temesse vissza a kiásott gödröket, és a megtalált szemetet vigye haza!Semmilyen formában ne károsítsa a természeti és az épített környezetet!
  • Soha ne tegyen kárt történeti vagy régészeti leletekben, területekben!
  • Lehet, hogy valaki minden fémkeresőst az Ön tevékenysége alapján fog megítélni!

A mohácsi csatatér kutatása

OTP áruvásárlási kölcsön

Hogyan válasszuk ki a megfelelő fémdetektort?

Detektorok összehasonlító táblázata

Hírlevél feliratkozás

NAIH-77478/2014.

Facebook

Fémkeresők működés közben